2013. június 27., csütörtök

Prológus

Sziasztok!
Rettentően sajnálom, hogy nem tudtam befejezni az előző story-t de már nem tudtam mit írni, úgy érzem ehhez tudnék. Remélem ez is elnyeri a tetszéseteket és kapok pár kommentet. Jól esne.

A nevem Jessica, Jessica Parker. 5 éves korom óta nem láttam a szüleimet, elhagytak vagy megölték őket... őszintén szólva én sem tudom, nem hallottam róluk semmit. Azóta a nevelő szüleimmel élek, kedvesek, lányukként tekintenek rám, bár én sosem tudtam őket teljesen elfogadni. A város ahol élek nagyon furcsa... gyilkosságok, az áldozatokon mindig 2 pont található egymástól nem messze, ez nem minden. Én is láttam nagyobb állatokat amik nem tűntek kutyának, se medvének, a kettő között volt. Vámpírokra és farkasokra gondoltam, de ők nem léteznek, nem létezhetnek. Furcsa, nagyon furcsa... amint lehet elköltözünk innen, vagy legalábbis felvetem az ötletem Emily-nek és David-nek, ők a nevelő szüleim. Egyszer kiderítem mi történt az igazi szüleimmel, és senki sem állíthat meg benne, tudnom kell, hogy elhagytak vagy megölték őket. Van néhány barátom, ők mindig mellettem állnak, bármilyen nagy is a baj. 

* 6 évvel később (Jessica 16 éves) *
-Jessica gyere leveled jött. - kiáltott fel az emeletre Emily. 
-Rendben, megyek. - kiabáltam vissza. -Eddig sosem jött levelem, mért pont most jönne? - gondoltam magamban.
-Tessék itt van, ne aggódj nem olvastunk bele. - nyújtotta át mosolyogva a levelet.
-Köszönöm. - mosolyogtam vissza.

Kedves Jessica
Remélem nem felejtettél el minket, sajnálom, hogy elhagytunk téged, de muszáj volt eljönnünk onnan. Ha nem jöttünk volna el most te és mi is halottak lennénk, csak neked szerettünk volna jót. Keress és megtalálsz minket. Egyre kérlek meg, vigyázz magadra kislányom. Szeretünk.
Az igazi szüleid (Ashley és Peter)

Szóval elhagytak. Eddig nem kerestek, most mért? Idővel majd minden kiderül és kérdőre vonom őket.

( Ha érdekel a történet akkor írj kommentet, biztos van rá 30 mp-d. /névtelenül is lehet/ Köszönöm )

3 megjegyzés: