Sziasztok!
Mivel meg lett szavazva, hogy legyen 2. évad, meg is hoztam az első részét. Remélem tetszeni fog, ha igen akkor pipa/komment formájában jelezzétek nekem. Nem is írok többet. Jó olvasást.
-Félhetsz is drágaságom... - hallottam a fejemben Jade hangját.
-Ne járkálj a fejemben te ribanc. Figyelmeztetlek, engem nem lehet egykönnyen legyőzni. Megvédem azt ami az enyém és akit szeretek. - fenyegettem.
-Anyukádat még sem tudtad... szánalmas vagy drágám. - hozta fel anyut, ami rettenetesen fájt.
-Fogd be! - fogtam be a fülem, bár tudtam, hogy ez nem használ.
-Jól vagy, Jess? - kérdezte Harry aggódva.
-J-Jól, p-persze. - dadogtam, tudta, hogy van valami mégsem kérdezgetett.
-Rendben, ha jónak látod majd elmondod. - válaszolta és felsétáltak a színpadra.
-Sziasztok! Jól vagytok? - kérdezte Louis, mire minden rajongó őrült sikítozásba kezdett. - Ezt igennek veszem. - nevetett.
Harry oda hajolt Louis-hoz és valamit a fülébe suttogott.
-Ezt a koncertet nektek és egy számunkra fontos személynek szól, szóval érezzétek jól magatokat. - és belekezdtek az első számukba, ami a Stole my heart volt.
-Ne járkálj a fejemben te ribanc. Figyelmeztetlek, engem nem lehet egykönnyen legyőzni. Megvédem azt ami az enyém és akit szeretek. - fenyegettem.
-Anyukádat még sem tudtad... szánalmas vagy drágám. - hozta fel anyut, ami rettenetesen fájt.
-Fogd be! - fogtam be a fülem, bár tudtam, hogy ez nem használ.
-Jól vagy, Jess? - kérdezte Harry aggódva.
-J-Jól, p-persze. - dadogtam, tudta, hogy van valami mégsem kérdezgetett.
-Rendben, ha jónak látod majd elmondod. - válaszolta és felsétáltak a színpadra.
-Sziasztok! Jól vagytok? - kérdezte Louis, mire minden rajongó őrült sikítozásba kezdett. - Ezt igennek veszem. - nevetett.
Harry oda hajolt Louis-hoz és valamit a fülébe suttogott.
-Ezt a koncertet nektek és egy számunkra fontos személynek szól, szóval érezzétek jól magatokat. - és belekezdtek az első számukba, ami a Stole my heart volt.
**Koncert után**
-Szuperek voltatok. - álltam eléjük amint lejöttek a színpadról.
-Jobb a kedved? - bólintottam. -Akkor jó. - ölelt át és egy puszit nyomott a fejemre.
A srácok elküldtek vízért, mikor indultam visszafelé furcsa hangokat hallottam az öltözőjükből... benyitottam és szörnyű dolgot láttam. Harry már lassan fürdik a vérében tehetetlenül, miközben Jade éppen egy kardot készül belé szúrni, ezzel örökre elszakítva tőlem. Ledobtam az üvegeket és csupán a szemeimmel hátra taszítottam úgy, hogy még csak hozzá se értem... pont mint azon az éjszakán mikor rám támadt a nagyi házában, ott is ugyan ez történt.
-Légy átkozott, Jessica. Ha fél vagy egy perccel később jössz, akkor már nem élne. - mutatott Harry-re aki még mindig ugyan úgy feküdt.
Jade fel állt a földről és leporolta a ruháját. Gyűlölettel teli tekintettel nézett minket felváltva, már lassan ijesztőnek találtam... de nem mutathattam ki, nem. Ha ki mutattam volna akkor tudná, hogy félek tőle és könnyebben le tudna győzni, talán...
-Tönkre tetted az életemet. Amikor meghallottam, hogy téged kell megölnöm szinte ugráltam az örömtől. - mosolygott. -Ha tudnád mióta várok arra a pillanatra mikor te fekszel a földön a saját vörös színű véredben ami egyre csak folyik belőled, majd végleg itt hagyod ezt az átkozott világot...
-Az nem fog megtörténni egyhamar, mióta anyu és apu elmondtak pár dolgot, erősebbnek érzem magam. Úgy érzem bárkit meg tudnék ölni a két kezemmel, még téged is, Jade.
-Jess, v-velem n-ne törődj, m-menekülj. Kérlek. Magadat m-mentsd és v-vigyázz a f-fiúkra. - beszélt dadogva.
-Ne hülyéskedj, erre még csak ne is gondolj. Nem hagylak itt, mihez kezdenék nélküled? A bandára nem gondolsz, a rajongókra, a családodra? Ránk? Gondolj csak bele, a rajongók egy része ész nélkül menne utánad. Öngyilkosok lennének. Ezt akarod? - kérdeztem kiabálva, már a könnyeimmel küszködtem, nehezen de visszatartottam.
-Nem... nem akarok fájdalmat okozni senkinek sem, de... - folyt le egy könnycsepp az arcán.
-Nincs de, maradj csendben és figyelj. - mosolyogtam rá.
Hirtelen eszembe jutott a pisztoly, amit nagyi adott, remélem vadászok ellen is működik. Előhúztam a kabátom belső zsebéből, céloztam majd meghúztam a ravaszt, Jade pedig egy hangos puffanással ért földet.
-Jobb a kedved? - bólintottam. -Akkor jó. - ölelt át és egy puszit nyomott a fejemre.
A srácok elküldtek vízért, mikor indultam visszafelé furcsa hangokat hallottam az öltözőjükből... benyitottam és szörnyű dolgot láttam. Harry már lassan fürdik a vérében tehetetlenül, miközben Jade éppen egy kardot készül belé szúrni, ezzel örökre elszakítva tőlem. Ledobtam az üvegeket és csupán a szemeimmel hátra taszítottam úgy, hogy még csak hozzá se értem... pont mint azon az éjszakán mikor rám támadt a nagyi házában, ott is ugyan ez történt.
-Légy átkozott, Jessica. Ha fél vagy egy perccel később jössz, akkor már nem élne. - mutatott Harry-re aki még mindig ugyan úgy feküdt.
Jade fel állt a földről és leporolta a ruháját. Gyűlölettel teli tekintettel nézett minket felváltva, már lassan ijesztőnek találtam... de nem mutathattam ki, nem. Ha ki mutattam volna akkor tudná, hogy félek tőle és könnyebben le tudna győzni, talán...
-Tönkre tetted az életemet. Amikor meghallottam, hogy téged kell megölnöm szinte ugráltam az örömtől. - mosolygott. -Ha tudnád mióta várok arra a pillanatra mikor te fekszel a földön a saját vörös színű véredben ami egyre csak folyik belőled, majd végleg itt hagyod ezt az átkozott világot...
-Az nem fog megtörténni egyhamar, mióta anyu és apu elmondtak pár dolgot, erősebbnek érzem magam. Úgy érzem bárkit meg tudnék ölni a két kezemmel, még téged is, Jade.
-Jess, v-velem n-ne törődj, m-menekülj. Kérlek. Magadat m-mentsd és v-vigyázz a f-fiúkra. - beszélt dadogva.
-Ne hülyéskedj, erre még csak ne is gondolj. Nem hagylak itt, mihez kezdenék nélküled? A bandára nem gondolsz, a rajongókra, a családodra? Ránk? Gondolj csak bele, a rajongók egy része ész nélkül menne utánad. Öngyilkosok lennének. Ezt akarod? - kérdeztem kiabálva, már a könnyeimmel küszködtem, nehezen de visszatartottam.
-Nem... nem akarok fájdalmat okozni senkinek sem, de... - folyt le egy könnycsepp az arcán.
-Nincs de, maradj csendben és figyelj. - mosolyogtam rá.
Hirtelen eszembe jutott a pisztoly, amit nagyi adott, remélem vadászok ellen is működik. Előhúztam a kabátom belső zsebéből, céloztam majd meghúztam a ravaszt, Jade pedig egy hangos puffanással ért földet.
.gif)
-Itt a vége, Jade. - tettem el a pisztolyt.
Valamit motyogott magában, majd egyszer csak az a mondat ütötte meg a fülemet, hogy: 'Sajnálom mester, nem voltam elég jó fegyvered...'
Már ő is a vérében úszott, utoljára még felém nézett majd rongy babaként omlott a földre. Miután meggyőződtem róla, hogy meghalt, beszéltem Harry-vel és elmentem megkeresni a fiúkat. 5 perc múlva meg is találtam őket.
Már ő is a vérében úszott, utoljára még felém nézett majd rongy babaként omlott a földre. Miután meggyőződtem róla, hogy meghalt, beszéltem Harry-vel és elmentem megkeresni a fiúkat. 5 perc múlva meg is találtam őket.
-Itt szórakoztok mikor az előbb majdnem meghalt a banda egyik tagja? Mondhatom szép kis barátok, egy kis időre hagylak magatokra és máris bohóckodtok, és nem gondoltok arra, hogy vajon Harry hol lehet?! Ha később érkezek már nem élne. - ezzel ki futottam a szobából amit eddig 4 fiú nevetése töltött be. Amint visszaértem Harry-hez, kisegítettem majd hívtam egy mentőt amivel kb 10-15 perc alatt ott voltunk a kórházban. Persze azonnal bevitték a műtőbe, amíg az életéért küzdöttek, én kint vártam tehetetlenül. Ez mind miattam van, mert engem akarnak megölni de helyette azokat bántják akiket szeretek. Elegem van mindenből, el akarok tűnni, elmenni máshova. Tokyo... milyen jól hangzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése